AJÁNLOM AZ OLDALT
A Zala Megyei Közgyûlés által támogatott falujárás- programunk újabb állomása egy kistelepülés, Pusztaederics volt. A 185 lakost számláló, mindössze két utcából álló falucska története egészen a 13. századig követhető nyomon. Az első írásos feljegyzések 1214-ből ismertek. Ebből a korból származik a szompácsi falurész dombjára épített, az őrangyaloknak felszentelt kápolna, amely sajnos, elhagyatottan áll, ugyanis a fiatalok ritkán járnak misére, az idősek pedig már nem tudnak megküzdeni a meredek domboldallal. Akár e kápolnáról is híres lehetne a település, mégsem emiatt került az érdeklődés középpontjába a közelmúltban.
Pusztaederics határában helyezkedik el ugyanis az ország legnagyobb gáztározója, melyben több, mint 340 millió köbméternyi földgáz rejtőzik. Innen az elmúlt hetek gázhiányos időszakában napi hárommillió köbméternyi gázt nyertek ki. De híres lehetne a település arról is, hogy nagyon jóravaló, összetartó közösség lakja - erről mi magunk is meggyőződhettünk ottjártunkkor. Ahogy Gál Lászlóné polgármester megfogalmazta: az itt élők úgy élnek, mint egy nagy család. De ne szaladjunk ennyire előre...
A település elöljáróit, az önkormányzati képviselőket, lapunk és a Hevesi Sándor Színház képviselőit, továbbá a Pusztaederics életében fontos szerepet betöltő meghívottakat a Zalai Hírlap főszerkesztője, Virrasztó Zsolt, Győrffy István, a Pannon Lapok Társaságának központi főszerkesztője, Stefán Gábor, a Hevesi Sándor Színház igazgatója, valamint Vigh László országgyűlési képviselő köszöntötte. A honatya elsősorban a kistelepülések nehéz helyzetét ecsetelte, majd Gál Lászlóné polgármester szólt a megjelentekhez a ma polgármesteri hivatalként működő egykori kúriában.
- Mi, 185-en, úgy élünk itt, mint egy nagy család, annak minden szépségével, gondjaival, örömeivel, civódásával - szögezte le a polgármester asszony. - Azt hiszem, azon kevés települések közé tartozunk, ahol megpróbálunk még szeretettel, békességgel viseltetni egymás iránt. Ez persze, nem azt jelenti, hogy nincsenek gondjaink.
A polgármester arról a fejlődési pályáról is szólt, melyet a település a rendszerváltás óta eltelt időben Tófejjel és Baktüttőssel karöltve bejárt. Ahogy fogalmazott: a nulláról indultak, szinte semmijük sem volt. Mára pedig sikerült kiépíteniük a teljes infrastruktúrát, a villamosenergia-hálózattól a szennyvízcsatorna-rendszerig, ami még napjainkban sem mondható el minden településről. Megtudtuk azt is: a településen sok az időskorú, nem véletlen hát, hogy rendkívül jól működő idősgondozó rendszert épített ki az önkormányzat, melynek zászlóshajója a gondozási központ.
Kurucz Istvánné, az idősek klubja vezetője arról számolt be, hogy nehéz és rögös volt az az út, melyen idáig eljutottak.
- Úgy hiszem, mára valóban nagyon színvonalas ellátást sikerült kialakítanunk, melynek nívóját a jövőben is szeretnénk megőrizni - szögezte le. - Öt fő részesül szociális étkeztetésben, az idősek klubjának pedig harminc tagja van. Az itt folyó munkát jelzi, hogy az önkormányzat tavaly kiérdemelte az idősbarát önkormányzat címet.
- Valóban családias hangulatú közösség él nálunk, örömmel jövök a településre, hétköznapi és vasárnapi szentmisét is tartok itt - erősítette meg a polgármester által mondottakat Bognár István római katolikus plébános. - Igehirdetőként vasárnapról vasárnapra megtapasztalom az örömhír, az evangélium frissességét.
Az atyáról egyébként azt is megtudtuk: nemcsak a lelkeket gyógyítja, hanem a számítógépeket is - ő a polgármesteri hivatal házi informatikusa . Apropó, informatika: Németh Katalin, a teleház vezetője szolgáltatásaik közkedveltségéről számolt be.
A település lelkisegély-szolgálatának néha gondterhes feladata Domjánné Ladola Edit, a helyi vegyesbolt vezetője vállát nyomja.
- Az emberek naponta többször is megfordulnak nálam, s bizony, igénylik a törődést - mondta a boltot hat éve vezető hölgy. - Én pedig igyekszem mindenkit meghallgatni, öreget és fiatalt egyaránt. Így aztán sokféle gonddal szembesülök nap, mint nap...
A harmadik bizalmi állás a postásé: Varga Zsolt amúgy Baktüttős alpolgármestere is.
A településen egyébként kifejezetten jó a közbiztonság, komolyabb bűncselekmény nem fordult elő az elmúlt években. A legtöbb munkát a hegyi hajlékokat érintő betörések felderítése adta a rend éber őreinek, a baki körzeti megbízott-csoport tagjaként dolgozó Fodor Tamásnak és Horváth Zsolt törzszászlósoknak.
Falujárásunk alkalmával mi magunk is meggyőződhettünk arról, hogy Pusztaederics a falvak olyan értékeit hordozza, melyek igazán tiszteletre és megbecsülésre érdemesek.
Az önkormányzati képviselő, mezőőr, gazdálkodó és nem mellékesen rímfaragó Varga Béla majorjában például egy igazi kisgazdaságba nyertünk bepillantást.De ellátogattunk hegyi pincéjébe is, itt osztotta meg velünk egyik tréfás költeményét , amely az edericsi idősek sorsáról szól. Nos, igazi gyöngyszem az Edericsi kesergő...
Íme: Az évek gyorsan leperegnek, így lettünk mi öregebbek. Felmegyünk a hegytetőre, az sem megy már egykettőre. Útközben meg-megállunk, egy-két percig jót zihálunk. A hegyre már felérünk, szomorúan körülnézünk: ahogy lenn a gazdák halnak, a dzsungelek gyarapodnak. Ahonnan az öreg kihal, helyére nem lép fiatal, nem kell neki bor, se nóta, csak a csimbumm, meg a kóla. Nótától nem zeng bükkoldal, ott már csak a stihlek dalolnak, elhordják a sok szép fánkat, szétbarmolják az utcánkat, befoghatjuk a pofánkat... Rabolhat itt tolvaj, bárány, csak a falut éri hátrány, na de, ez nem hat meg senkit, rajtunk csak az Isten segít.
Ennyit az időskor gyötrelmeiről, essék most szó a legfiatalabbakról is.
A pusztaedericsi gyerekek a tófeji általános iskolába és óvodába járnak. Az intézmény igazgatója, Olasz Jánosné elmondta: minden erejükkel arra törekednek, hogy színvonalas oktatást kínáljanak a települések gyermekei számára.
Érdekességként megemlítette, hogy tanulójuk, Németh András lett a megye legeredményesebb sakkozója, karatét űző fiataljaik pedig európai második és negyedik helyezettek lettek. S van egy birkózó szakkörük is - melynek tagjai elsősorban leányok...
A település háziorvosa, dr. Barbalics Marianna rendelőjét szerencsére, nem nagyon látogatják a gyerekek, páciensei az idősebb korosztály tagjai közül kerülnek ki.
- Az idősek ellátásában jelentős segítséget kapok a gondozási központ munkatársaitól, akik ha kell, vércukorszintet, vérnyomást mérnek, sebet kötöznek - mondta.
A képviselő-testület legfiatalabb tagja a frissen nősült Széll Krisztián, aki jelezte: a településen még 15-20 hozzá hasonló korú fiatal él. Számukra egészséges kikapcsolódást kínál a helyi sportkör, melynek fontos eleme a tíz éve létező futballcsapat. A 16 játékos egyharmada helyi lakos, kétharmada viszont környékbeli, vezetője ifjabb Gál László.
Pappné Varga Angéla, a három település, Pusztaederics, Tófej és Baktüttős körjegyzője 25 éve dolgozik itt, 1991 óta körjegyzőként. A szakember azt vallja: a kisfalvak sem jövő nélküliek, a fejlődés ugyanis nem a település méretétől függ, hanem a vezetők és a település lakóinak lelkesedésétől.
Sem az előbbiben, sem az utóbbiban nincs hiba Pusztaedericsen, állapíthattuk meg vasárnap. Látogatást tettünk egy gyönyörű, csupa fa panzióban, Varga Béla gazdaságában, bepillantást nyerhettünk Bacsi Klementina csipkekészítő munkájába, megtekintettük a korábban már említett, őrangyaloknak szentelt kápolnát, s jót off roadoztunk is. Minderről a későbbiekben többet is megtudhatnak lapunk hasábjain. A nap a falujárás kapcsán már megszokott kulturális műsorral zárult. Ebben egy dalcsokorral lépett színpadra az újonnan alakult, a helyi nyugdíjasklub tagjaiból álló művészeti csoport. Felléptek a település gyermekei is, akik vidám farsangi kavalkádjukkal arattak nagy sikert. S természetesen, szűnni nem akaró tapssal köszönték meg Pusztaederics lakói a Hevesi Sándor Színház művészeinek fergeteges operett-egyvelegét is.
Kattintson ide és nézze meg a Pusztaedericsről készített képeinket!
