Pusztaederics felkészül
rszágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Budapest, 2009.11.21. 21:48
Ellenőrző, felmérő gyakorlatot szervezett a település önkormányzata, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség és a Zala Megyei Polgári Védelmi Szövetség augusztus 2-án Pusztaedericsen. A Zalai zsáktelepülésen arra készültek fel, hogyan tudnak önmagukon segíteni, ha egy hirtelen, heves esőzés következtében nagy mennyiségű víz zúdul a falura, és némelyeket ki kell telepíteni.
A települési polgári védelmi szervezetek felkészítését egy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kötött megállapodás alapján a Magyar Polgári Védelmi Szövetség végzi. A pusztaedericsi gyakorlat ennek a tevékenységnek az egyik állomása volt. A történéseket a helyszínen megtekintette dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, Manninger Jenő, a Zala megyei közgyűlés elnöke, dr. Endrődi István nyá. pv. ezredes, az MPVSZ országos elnöke, dr. Benkovics Zoltán pv. dandártábornok, Pest és Wéber Antal tű. ezredes, Zala megyei katasztrófavédelmi igazgató, Végh László, a térség országgyűlési képviselője, valamint a társszervek és a környező megyék katasztrófavédelmének képviselői.
A reggel óta tartó munkálatok megtekintése előtt az összegyűltek több ismertetőt hallgattak meg. Elsőként Gál Lászlóné polgármester beszélt magáról a településről. Elmondta, hogy Pusztaederics egy mindössze 181 lakosú zsáktelepülés, a zalai olajmező közepén, domboktól övezve. A lassan fogyó, elöregedő faluban minden harmadik lakos nyugdíjas. Pusztaederics egy aszfaltos és egy földúton közelíthető meg, utóbbin csak gyalog vagy terepjáróval lehet boldogulni. A környező dombokról esős időben lefolyó víz sok hordalékot hoz magával, ezért, ahogy a polgármester is mondta, a vízelvezetőket, a patakmedret, az árokrendszert folyamatosan karban kell tartani. A falut veszélyeztető tényezők: a közelben lévő, az ország egyik legnagyobb gáztározója (egyben terrortámadás potenciális célpontja), az amellett tárolt glikol, a területen lévő olajkutak, extrém időjárási jelenségek (hirtelen hulló, nagy mennyiségű csapadék, nagy téli havazás). Gál Lászlóné beszélt arról is, hogy az elmúlt évek történései (gázömlés, nagy mennyiségű csapadék okozta áradás) bebizonyították, a polgári védelmi feladatokat nemcsak papíron kell ellátni, hanem folyamatos gyakorlásra is szükség van. Mint az önkormányzat vezetője fogalmazott, ezen a téren Pusztaederics sok segítséget kapott és kap a hivatásos és civil polgári védelmi szervezetektől.
Kemény József, a megyei polgári védelmi szövetség elnöke arról beszélt, hogy a megyében lévő 257 településből legalább száznak a vezetője veszélyhelyzetben magára van utalva, tulajdonképpen polihisztorként mindenhez érteniük kell. Megalakulásakor az ő megsegítésüket is célul tűzte ki a megyei szövetség. Ismertetőjében az elnök elmondta, a gyakorlat célja a többi között, hogy jártasság szintjére emeljék a településparancsnokság ismereteit, felkészítsék a pv szervezetek parancsnokait, összekovácsolják a szervezeteket, felmérjék azok riaszthatóságát, a gyakorlaton résztvevők felkészültségét.
Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy felszólalásában úgy fogalmazott, fontos bemutatni, mi a teendő veszélyhelyzetben, és különösen fontos, hogy országos és megyei szövetség, helyi és országos hivatásos szervezetek együtt dolgoznak a gyakorlaton.
A Magyar Polgári Védelmi Szövetség nevében dr. Endrődi István országos elnök emlékeztetett arra, fő feladatuk a védelmi igazgatási rendszerben résztvevőkkel együttműködni. Fontos céljuk, hogy kialakítsák az állampolgárok önmentési képességét és készségét, hiszen ők azok, akik egy-egy helyzetben a legközelebb vannak a bajhoz, így leghamarabb tudnak segíteni is. Endrődi István elmondta, a központi költségvetésből kapott húszmillió forintból a mostani gyakorlaton kívül még három másik megyében szerveznek hasonlót, Békésben 2, Somogyban 3, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 11 település gyakorol majd egyszerre. A szövetség elnöke hangsúlyozta, Pusztaederics 181 lakosából a gyakorlat reggelén 6 órakor 57-en álltak csatasorba, és senki sem kérdőjelezte meg a dolog szükségességét.
Wéber Antal katasztrófavédelmi igazgató csatlakozva az előtte szólókhoz, arról beszélt, hogy a települések öngondoskodására azért is szükség van, mert a hivatásos szervezeteknek értelemszerűen sose lesz elég emberük ahhoz, hogy mindenkit egyenként meg tudjanak védeni. Az ezredes elmondta azt is, a megyében létrejött egy ötvenfős területi rendeltetésű árvízvédelmi csoport.
Manninger Jenő megyei közgyűlési elnök emlékeztetett arra, hogy a baj bármikor bekövetkezhet, ezért készülni kell rá. Mint mondta, Pusztaedericsen nemcsak a szakemberek állnak rendelkezésre, hanem a hozzáállás is jó.
A hozzászólásokat követően a házigazdák és a meghívott vendégek felkeresték a gyakorlat helyszíneit. A feltételezés szerint a településre rövid időn belül lehullott nagymennyiségű eső lakóépületeket, melléképületeket rongált meg. Egy ledőlt építmény egy vízelvezető árkába dőlt, elzárta a csapadékvíz útját. A víz felgyülemlett és új utat talált a Berek patak felé, és ez új folyás lakóházakat veszélyeztetett, alámosta az utat. A meteorológiai előrejelzések szerint további esőzések várhatóak. A nagyobb anyagi károk megelőzésére biztosítani kellett a vízelvezetést, a veszélyeztetett lakásokból ki kellett menekíteni a lakókat és ideiglenes elhelyezésüket biztosítani kellett.
A megtekintett helyszíneken a különböző rajokba beosztott személyek kézi, illetve gépi erővel tisztították meg a vízelvezető árkokat, az otthonukat elhagyni kényszerülők számára a futballpálya öltözőjében rendeztek be befogadó helyet, és a gyakorlat jó lehetőséget biztosított ahhoz is, hogy egy megrongálódott ház bontásának címén valóban lebontsák azt a nagyon régi téglafalat, amely már jó ideje veszélyt jelent a környékén tartózkodókra.
Pusztaederics, 2008. augusztus 2
|