G�z 2004.04.30 08:04 Vil�ggazdas�g G�z 2004.04.30 08:04 Vil�ggazdas�g Fejleszti g�zt�rol�it a Mol Az �rszab�lyoz�s v�ltoz�s�val megvan a fedezete a hazai g�ziparban a sz�ks�ges fejleszt�seknek. A jelenlegi szab�lyoz�s szerint amennyiben a Mol g�zipari le�nyv�llalatai nem v�gzik el a sz�ks�ges beruh�z�sokat, m�s befektet�k kaphatnak lehet�s�get - �rja a Vil�ggazdas�g. Hat�rozottan c�folta �rdekl�d�s�nkre a Mol Rt. sz�viv�je, hogy a c�g b�rmely g�zt�roz�j�nak bez�r�s�ra k�sz�lne. �pp ellenkez�leg, a t�rsas�g t�roz�- �s sz�ll�t�kapacit�sainak b�v�t�s�n dolgozik - tette hozz� Luk�cs Bea, arra a h�rre reag�lva, miszerint a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) t�rgyal az orosz Gazprommal egy �j, f�ld alatti g�zt�rol� l�tes�t�s�r�l, miut�n a Mol Rt. r�videsen bez�rn� a d�li hat�rsz�len l�v� t�roz�j�t. A Mol Rt.-nek jelenleg �t f�ld alatti g�zt�rol�ja van. Ezek kialak�t�sa a hetvenes �vekben kezd�d�tt kimer�lt olaj- �s f�ldg�zmez�k�n: Kardosk�t �s Pusztaederics t�rs�g�ben. A nyolcvanas-kilencvenes �vekben a t�rol�kapacit�s b�v�t�se Hajd�szoboszl�n�l, Zsan�n �s Algy�n�l folytat�dott. A megl�v� t�rol�k �sszes, �gynevezett n�vleges mobil kapacit�sa (hasznos kapacit�sa) napi 3380 milli� k�bm�ter. Ismert, hogy az elm�lt �vekben folyamatosan n�vekedett az orsz�g f�ldg�zfelhaszn�l�sa. A trend az el�rejelz�sek szerint folytat�dik a lakoss�gi fogyaszt�k k�r�ben, s az er�m�vi t�zel�anyag-v�lt�si programok r�v�n az energetikai oldalon is. Ugyanakkor a mesters�gesen alacsonyan tartott f�ldg�z�rak a Mol Rt.-nek t�bb sz�z milli�s vesztes�get okoztak, �gy a g�zipari infrastrukt�ra folyamatos karbantart�s�ra sem volt fedezete a c�gnek, f�leg nem a kapacit�sok b�v�t�s�re. A rendszer pedig m�r 2002 tel�n el�rte teljes�t�k�pess�ge hat�r�t, vagyis a fejleszt�sek tov�bbi elod�z�sa komoly ell�t�sbiztons�gi kock�zatot eredm�nyez. Az �j g�zt�rv�ny �letbel�p�s�vel �s a piacnyit�ssal azonban �j �rszab�lyoz�si elvek l�ptek �letbe, amelyek szerint az �raknak fedezetet kell teremteni a sz�ks�ges fejleszt�sekre. Ha ezek az elvek a gyakorlatban is �rv�nyes�lnek, a Mol Rt. megkezdheti a sz�ll�t�vezet�ki �s t�rol�kapacit�sok b�v�t�s�t, illetve felgyors�thatja az egy�bk�nt folyamatban l�v� beruh�z�sait. A Mol Rt.-t�l kapott t�j�koztat�s szerint a hajd�szoboszl�i t�roz�t 1998-2001 k�z�tt teljesen fel�j�tott�k, jelenleg a felsz�ni l�tes�tm�nyek rekonstrukci�ja zajlik. A zsanai t�rol� korszer�nek tekinthet�, itt kapacit�sb�v�t�sen dolgoznak, napi h�rommilli� k�bm�teres mobil kapacit�ssal b�v�tik ezt a l�tes�tm�nyt. A pusztaedericsi t�rol� 22 �ve �llt �zembe, az elavult felsz�ni technol�gia �s berendez�sek fel�j�t�sa 2002-ben elkezd�d�tt. Kardosk�ton egy 2000-ben t�rt�nt kit�r�s k�vetkezt�ben 60 sz�zal�kkal cs�kkent a t�rol� kapacit�sa, az �v v�g�re azonban a felsz�ni �s felsz�n alatti rekonstrukci�s munka eredm�nyek�nt ism�t megk�zel�theti eredeti kapacit�s�t. Az Algy� k�zel�ben l�v� Maros-1 elnevez�s� l�tes�tm�ny viszonylag �j, komoly hozam� kutakkal. Amennyiben a Mol Rt. az �rrendszerbe be�p�tett fejleszt�si forr�sok ellen�re sem v�gezn� el a sz�ks�ges kapacit�sb�v�t�st �s �llagmeg�v�st, p�ly�zati �ton m�s befektet�k is lehet�s�get kaphatnak ezekre a fejleszt�sekre - mondt�k a Vil�ggazdas�g �ltal megk�rdezett szak�rt�k. A magyarorsz�gi g�zpiacon �rdekelt k�lf�ldi c�gek, �gy els�sorban a Gazprom is �rdekl�dhet az ilyen jelleg� befektet�sekr�l, ahogyan jelezte �rdekl�d�s�t a Mol Rt. g�zpiaci le�nyv�llalatainak privatiz�ci�ja ir�nt is. Szit� J�nos, a Gazprom �rdekelts�g�be tartoz�, b�csi sz�khely� Centrex Europe Energy and Gas AG (CEEG) vezet� tan�csad�ja egy k�zelm�ltbeli �gazati f�rumon jelezte: a Gazprom sz�m�ra fontos a magyar, illetve a t�rs�gi piac, ez�rt k�sz jelenl�t�nek meger�s�t�s�re. Ezzel �sszef�gg�sben a CEEG magyarorsz�gi g�zkereskedelmi t�rsas�g alap�t�s�t m�rlegeli.