Pusztaederics község bemutatása

Településünk Zalaegerszeg és Lenti között kb.  félúton, a Zalai dombság ölében, a   Válicka – völgyében  található. Zsáktelepülés,  Lakossága alig 200 fő, lassan fogyó, és mint a legtöbb kis községre  jellemző,  elöregedő. Vegyesvallású, rk. és evangélikus 2/3  - 1/3 arányban.  
 A belterület szerkezete egy szépen ívelt T betűt rajzol, ebből is következik, hogy csupán két utcája van, illetve a település előtti külterület is lakott, 7 család él itt.

Történelme:

Pusztaederics története a XIII. századig követhető nyomon, első írásos feljegyzések 1214-ből maradtak fenn.  Műemlék kápolnánk, mely a Szompácsi falurész dombján áll, ez időben épült fel. Természetesen mai formája nem az eredeti állapotot tükrözi. Őrangyaloknak van felszentelve, a falu búcsúja is ehhez kötődik, szeptember első vasárnapja. Azóta ugyan az őrangyalok ünnep későbbre került át, de a búcsu időpontja megmaradt.
A falura   korábban mezőgazdasági termelés volt jellemző, legeltetéses állattartás, illetve szántóföldi termelés, ugyancsak a szompácsi falurészben malom is volt. A téeszesítéssel, a gépesítéssel lassan lecsökkent  a földek megművelése, a kárpótlást követően pedig
még rosszabb lett a helyzet.
A falut hatalmas zártkert veszi körül karéjban, a falu bevezető útjával párhuzamos  hegyhát jelenleg is jobban művelt, de a belső hegyrészen egyre szaporodnak az elhagyott területek. Ennek több oka van: egyrészt az idős emberek egyre nehezebben művelik meg a szőlőt, de súlyosabb probléma a hatalmas vadkár, ami a területeket veszélyezteti. Körben erdő vesz bennünket körül, rendszeresen folyik vadásztatás a területen, de a szaporulatot nem tudják a kilőtt vadakkal csökkenteni. A szarvasok itt legelésznek a kertjeinkben,  fényes nappal is rendszeresen találkozunk velük.
Északi irányú nyitottságunkat súlyozza az abból az irányból befolyó Berek patak, amely veszélyeztetettsége abban nyilvánul meg, hogy az óriási vízgyűjtő térben felgyülemlett csapadékot itt  képes kiönteni.  
A falu határában található az ország egyik legnagyobb gáztárolója, ahol több millió köbméter besűrített gáz van. Ebből adódóan polgári védelmi szempontból a legveszélyeztetettebb besorolást kaptunk.
Az objektum  két műszakban folymatosan dolgozik,  modern, folyamatosan fejlesztik.

A település gazdálkodása: 

Településünk 1990. óta önálló gazdálkodó. Közel 10 évig csak az állami normatíva állt rendelkezésünkre. Ez alatt az idő alatt megtanultunk kihasználni minden olyan lehetőséget, ami pénz hozhatott a házhoz.  A 0-ról indultunk, szinte semmink nem volt. Az első ciklusban rendbe tettük az útjainkat, kábeltévé rendszert építettünk ki,kisebb felújítást végeztünk ezen az épületen, akkor került be a vizesblokk, valamint kiépítettük a vezetékes ivóvízrendszert.
A második ciklus nagy munkája a szennyvíz csatorna megépítése volt, a harmadikban bővítettük a közös iskolát 4 tanteremmel, bevezettük a falugondnoki szolgálatot önerőből, folyamatosan kiépítettük a gépparkunkat, ebben a ciklusban a Szociális Szolgáltató Központ beindítása volt nagyobb volumenű feladat. Tervezzük egy bentlakásos Szociális Otthon építését, a tervek már elkészültek, szeretnénk még ebben a ciklusban nekiállni. Természetesen pályázat segítségével.
1999-ben bevezettük az iparűzési adót, ennek köszönhetően jobb pénzügyi helyzetbe kerültünk. Sajnos nem volt állandó volumenű bevétel, ha egy kicsit többnek örülhettünk, akkor azt a következő évben vissza kellett fizetni. Emiatt volt egy önhikis évünk is.
Jelenleg az önkormányzat anyagi helyzete stabil, azt köszönhetjük annak, hogy a MOL-tól a gáztároló illetve a gázszállító üzletág levált, és önálló egységként módosult  az ide jutó adóarány, de most is fennáll az a bizonytalanság, hogy az egyik évben kifizetett összeget visszakérik a következő évben, illetve a kormány is erősen foglalkozik az adónem megszüntetésével vagy átalakításával. Ez nekünk nagy érvágás lenne.
A Gondozási központunk szerény gazdálkodással eltartaná magát, mivel anyagi lehetőségeink stabilak, tudunk többet nyújtani, mint pl. kirándulások szervezése.
Kirándulást a falu lakosságának is szervezünk minden évben:  elvisszük őket olyan helyekre, ahova saját erőből nem jutnának el. Pl. Ópusztaszer, Sopron, Budapest több alkalommal, ezek népszerűek és  most már várják is.
Odafigyelünk a lakosságra, ingyenes a szemétszállítás,  a kábeltévé szolgáltatási díját pedig igyekszünk kompenzálni. Őket terhelő adó nincs. A gyerekek 15 éve ingyen kapják a tankönyvet az általános  iskolában és minden iskoláskorút jelentős beiskolázási  támogatással segítünk.
Évente tartunk nyári tábort most már kb. 5. éve, ez is nyitott a szomszédos települések gyermekei számára ill. az itt nyaraló unokáknak is.  Nem bentlakásos, ált 5 napos 1000,- 1500,- Ft térítés ellenében, kirándulással.  Az intézmények dolgozóit is elvisszük évente egyszer kirándulni, Szlovénia, Horvátország, Ausztria, de itthon is voltunk több helyen.
Van erdélyi testvérkapcsolatunk, hasonló kistelepüléssel Csíksomlyó mellett Csíkszentlélek, de Kárpátalján is élő kapcsolat műküdik Bene településsel.  
Az az elvünk, ha nekünk van, segítsünk azokon akiknek nincs, vagy nehezebb az életük.   Ez még mindig pozítivan hatott vissza.